Sok szolgálat, egy küldetés
Az ördögnek az a célja, hogy senki ne térjen meg, hanem maradjon mindenki az ő kondérjában. De ha már esetleg megtértél, akkor ne szüless újjá. Ha viszont újjá sikerült születned (tűzkeresztség által), akkor ne erősödj meg az Úrban. Ha megerősödtél az Úrban valami csoda folytán, akkor ne töltsed be az elhívatásodat. Vagyis röviden: ne indulj a futóversenyen, de ha már elindultál, akkor ne legyen erőd végigfutni, és ha mégis van annyi erőd, hogy végigfusd, ne érkezz be abba a célba, amit az Úr kijelölt a számodra. Legyél akár pásztor, tanító, próféta vagy gyülitag, ne foglalkozz a küldetéseddel (szaladj bármerre, csak ne a valódi, Jézus által kijelölt cél felé).



Pedig az összes szolgálat lényege ebben az egy dologban teljesedhet ki: a tanítványok kiküldésének folyamatos támogatása. A tanítványokat már akkor küldte az Úr, amikor fel sem voltak készülve erre. Még megváltás sem volt, tehát tűzkeresztség sem. De már akkor hatalmat adott nekik arra, hogy bemutassák az igaz Istent, aki gyógyít és szabadít. Gyáva és félénk emberek, akik rettegtek az életükért (amikor Jézust elfogták pl.), de egyik pillanatról a másikra ördögöket űztek és csodákat éltek át.



És amikor eljött a Szent Szellem a földre, megkeresztelkedtek sokan Isten tüzével és már be is indult az újszövetségi evangelizáció. Persze a Sátán egyből észrevette ezt, és útjukat akarta állni (a cél előtt pár méterrel, ahogy valószínűleg a te gyülekezeted szolgálói is ellenálltak a bibliai alapokon lévő evangelizációnak, évekig, sőt generációkon keresztül). De Péter ezt mondta nekik (a papoknak, akik félrevezették Isten népét, mint ez manapság is napirenden van):  Vajon igaz dolog-e Isten előtt rátok hallgatnunk inkább mint Istenre, ítéljétek meg! Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.  (Csel. 4:19-20)
Tehát a kereszténység semmiképpen nem a gyülekezeti életben teljesedik ki, hanem a küldetés végrehajtásában, mert a szolgálatoknak tanítványokat kell(ene) kiképezni, akik saját döntéseket tudnak hozni minden helyzetben, bárhol is vannak.


Bonnke evangelizálgat Afrikában. Évente több tízmillió embert ér el, tömeges gyógyulások, szabadulások, csodák kíséretében. És ő csak "egy" tanítvány a sok közül. Persze erre elhívatás is kell, de az Úr csak a készségeseket tudja elhívni, akik a hívó szóra ezt felelik: Imhol vagyok, küldj engem  (Ézs 6,8)

A kiküldetés:
Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!  Máté 28:18-20
Továbbá a kiküldetéssel foglalkozó igerészek: Márk 16:14-18, Luk. 24:44-49, Apcsel 1:4-8,  Ján. 20:19-23
(Kma 2016)


Utólagos bejegyzés:
Van olyan nézet is, hogy az újjászületés a megtérés pillanatában történik. De ha kézbevesszük a kivonulás történetét (2Mózes 13. rész-től kezdve), láthatjuk hogy a kivonulás (ami a megtérést is szimbolizálja, mert hátat fordított a nép a világnak, amiben rabszolgaként éltek, a mi esetünkben a bűn szolgasága) még nem változtatta meg az embereket. Ugyanolyan önző, bálványimádásra hajlamos, hitetlen, Istennek ellenszegülő nép volt, mint a kivonulás előtt, pedig látták Isten hatalmas csodáit. Annyi változott az életükben, hogy a régi ellenség belefulladt a tengerbe, de ők még nem változtak át Isten akarata szerint, csak megtették az első lépést. Ahhoz majdnem az egész népnek meg kellett halnia (4Móz. 14:28-29), a régi énünknek meg kell halnia, mielőtt bemehetünk az ígéret földjére. Csak az újjászületett én tud közösségben lenni Istennel.